Hogyan szemléljük a képeket? Tusrajzok

Révfülöpi vitorlások

Korábbi cikkek: BevezetőOlajfestmények, Rézmetszetek, Linó- és fametszetek

A tusrajz rokonságot mutat a rézkarccal. Mindössze annyi a különbség, hogy sokkal sűrűbb vonalhálót bír el, mint a másik technika, ahol a maratás folyamán összeolvadhatnak a vonalak egy fekete vakfolttá. Ezzel szemben a tus különösebb kockázat nélkül vezethető a kellő sűrűségig. A rézkarc viaszába formált vonalszövet látszólag jól értelmezhető, de a maratás általában nem kívánt „összemosódásokhoz” vezet. Ezzel szemben a tussal átitatott papír rendkívül sűrű vonalhálót bír el, így bársonyosan sötét folthatások is elérhetők.

Révfülöpi vitorlások Révfülöpi vitorlások
Révfülöpi vitorlások (+)

A tusrajz rokonságot mutat a rézkarccal. Mindössze annyi a különbség, hogy sokkal sűrűbb vonalhálót bír el, mint a másik technika, ahol a maratás folyamán összeolvadhatnak a vonalak egy fekete vakfolttá. Ezzel szemben a tus különösebb kockázat nélkül vezethető a kellő sűrűségig. A rézkarc viaszába formált vonalszövet látszólag jól értelmezhető, de a maratás általában nem kívánt „összemosódásokhoz” vezet. Ezzel szemben a tussal átitatott papír rendkívül sűrű vonalhálót bír el, így bársonyosan sötét folthatások is elérhetők.

Például ha megfigyeljük a fenti kiemelés két árboc közötti, legsötétebb részét, észrevehetjük az egyes tusvonalak kereszteződésében hagyott nagyon apró, fehér kihagyások esztétikailag fontos szerepét a kép tónusszerkezetében. A fenti kép szinte akadémikusan szigorú vonalvezetésű, vagyis az idevonatkozó szabályoknak megfelelő tollrajz. Példák erre a formakövető vonalak alkalmazása (a hajótest a tónusozása), a hosszan futó egyenesek (a hajókajüt árnyalása) és az azonos szögben létrehozott vonalkereszteződések (a háztető cserépszerkezete).

Balatoni stég - részlet Balatoni stég
Baltoni stég (+)

A fentiekkel ellentétben a szabad vonalvezetéssel megalkotott képeket a művész a számára legkézreállóbb tollvonásokkal hozza létre. Itt a visszakanyarodó tustoll, a hurkokat leíró vonalsor a téma érdekében alkotja egyrészt a formát, másrészt a tónust. Erre ugyanaz a spontaneitás jellemző, mint a plein airben megfestett képekre. A toll szabadon fut a papíron, az elsődleges cél az, hogy a képi kifejezés a lehető legtökéletesebb legyen. Jó példa erre az árboctól balra látható falombok megfogalmazása.


Összegezve a korábban írtakat: a műalkotások megtekintéséhez a technikai alapok mellett nélkülözhetetlenek a szemlélési ismeretek is. Ha ismerjük egy alkotás technikáját, szinte magától adódóan tudjuk, hogyan és mit figyeljünk meg a képen, és viszont: a lényegre törő tanulmányozás segít felfedni a kép készítésének rejtett kulisszatitkait. Reméljük, hogy a cikksorozattal lehetőséget teremtettünk arra, hogy a néző közelebb kerülhessen a műalkotások üzenetének befogadásához.

Mottó: „Egy műben benne él az alkotó.”